We Love God!

God: "I looked for someone to take a stand for me, and stand in the gap" (Ezekiel 22:30)

Works in [the] negative sense…means thinking that God saves us based on some attitude or activity or ethnic heritage or anything else we might think makes us deserving of God’s love.
Scott Hafemann

Christians do not believe in medical non-interventionism. Instead, we believe in the moral legitimacy of medical treatment. A Christian worldview authorizes treatment—and we do so as an extension of the doctrine of creation and the dominion God has given to humanity as revealed in the opening chapter of Genesis. Pressing against disease and viruses is part of our mandate. Some might say, “I believe in the sovereignty of God, and if God wants me to have this virus then He will give me the virus. I don’t need medical intervention because I trust God.” That kind of logic, if pressed to its logical conclusion, however, is untenable—we wouldn’t treat any sickness, cancer, or injury. Medical treatment is an extension of God’s common grace and Christians have always understood this. That is why, throughout history, where you found Christians you found hospitals and the church treating the sick.
Albert Mohler

Bible – hungarian – Biblica® Nyitott Újszövetség: élet, igazság és világosság ZSIDÓKHOZ 3

3
Ezért szent atyafiak, a mennyei elhívás részesei, figyeljetek hitvallásunk apostolára és főpapjára, Jézus Krisztusra,
aki hű ahhoz, aki őt erre rendelte, ahogyan Mózes is az volt az ő házában.
Ő ugyanis nagyobb dicsőségre volt méltó, mint Mózes, mint ahogy a ház építőjének nagyobb a tisztessége, mint a háznak.
Mert minden háznak van építője, aki pedig mindent felépített, az Isten az.
Mózes is hű volt az ő egész házában, mint szolga, bizonyságául annak, amit hirdetett.
Krisztus ellenben, mint Fiú áll a maga háza felett. Az Ő háza mi vagyunk, ha a bizodalmat és a reménység dicsekedését mindvégig szilárdan megtartjuk.
Ezért amint a Szentlélek mondja:
„Ma, ha az ő szavát halljátok,
meg ne keményítsétek szíveteket, mint az elkeseredéskor,
a kísértés napján a pusztában,
ahol a ti atyáitok próbára tettek
és megkísértettek engem, bár látták cselekedeteimet.
10 Ezért negyven esztendeig haragudtam arra a nemzedékre, és ezt mondtam: mindig tévelyegnek szívükben, nem ismerték meg az én utaimat.
11 Ezért megesküdtem haragomban, hogy nem fognak bemenni az én nyugodalmamba.“
12 Vigyázzatok, atyámfiai, hogy ne legyen közületek senkinek sem hitetlen, gonosz szíve, nehogy az élő Istentől elszakadjon,
13 hanem intsétek egymást minden napon, míg tart a ma, hogy egyikőtöket se keményítse meg a bűn csalárdsága.
14 Mert részeseivé lettünk a Krisztusnak, ha eleitől fogva mind végig szilárdan megtartjuk bizodalmunkat.
15 Azt mondja ugyanis:
„Ma, ha az ő szavát halljátok,
meg ne keményítsétek a ti szíveteket,
mint az elkeseredéskor.“
16 Kik keseredtek el, amikor ezt hallották? Nem azok, akik Mózes vezetésével kijöttek Egyiptomból?
17 Kikre haragudott negyven esztendeig? Nem azokra, akik vétkeztek, akiknek teste elhullott a pusztában?
18 Kiknek esküdött meg, hogy nem mennek be nyugodalmába? Nem azoknak, akik engedetlenek voltak?
19 Látjuk is, hogy nem mehettek be hitetlenségük miatt.

<.htm>