Bible – hungarian – Biblica® Nyitott Újszövetség: élet, igazság és világosság JÁNOS 9
9
A vakon született ember meggyógyítása szombaton
1 És amint eltávozott, látott egy embert, aki születésétől fogva vak volt.
2 És kérdezték őt a tanítványai, ezt mondva: „Mester, ki vétkezett, ez vagy ennek szülei, hogy vakon született?“
2 És kérdezték őt a tanítványai, ezt mondva: „Mester, ki vétkezett, ez vagy ennek szülei, hogy vakon született?“
3 Jézus így felelt: „Nem ő vétkezett, nem is a szülei, hanem azért van ez így, hogy nyilvánvalókká legyenek benne az Isten dolgai.
4 Nekem cselekednem kell annak dolgait, aki elküldött engem, amíg nappal van: eljön az éjszaka, amikor senki sem munkálkodhat.
5 Míg e világon vagyok, e világ világossága vagyok.“
4 Nekem cselekednem kell annak dolgait, aki elküldött engem, amíg nappal van: eljön az éjszaka, amikor senki sem munkálkodhat.
5 Míg e világon vagyok, e világ világossága vagyok.“
6 Ezeket mondva, a földre köpött, és a nyálából sarat csinált, és rákente a sarat a vak szemeire,
7 és mondta neki: „Menj el, mosakodj meg a Siloám-tavában“ – ami azt jelenti: küldött. Elment tehát és megmosakodott, és mire megjött, látott.
7 és mondta neki: „Menj el, mosakodj meg a Siloám-tavában“ – ami azt jelenti: küldött. Elment tehát és megmosakodott, és mire megjött, látott.
8 A szomszédok, és akik korábban látták azt, hogy vak volt, ezt mondták: „Nem ő-e az, aki itt szokott ülni és koldulni?“
9 Némelyek azt mondák, hogy ez az, mások pedig azt, hogy hasonlít hozzá.
9 Némelyek azt mondák, hogy ez az, mások pedig azt, hogy hasonlít hozzá.
De ő kijelentette: „Én vagyok az.“
10 Ekkor ezt mondták neki: „Hogyan nyíltak meg a te szemeid?“
11 Ő így felelt, és ezt mondta: „Egy ember, akit Jézusnak hívnak, sarat készített, és rákente a szemeimre, és ezt mondta nekem: Menj el a Siloám-tavára, és mosakodjál meg. Miután pedig elmentem és megmosakodtam, megjött a látásom.“
12 Ekkor ezt mondták neki: „Hol van ő?“
Ő pedig mondta: „Nem tudom.“
A meggyógyított vak kihallgatása és kiközösítése
13 Ekkor elvitték őt, aki előbb még vak volt, a farizeusokhoz.
14 Mikor pedig Jézus a sarat csinálta, és felnyitotta a szemeit, szombat volt.
15 A farizeusok szintén megkérdezték, hogyan jött meg a látása? Ő pedig ezt mondta nekik: „Sarat tett a szemeimre, megmosakodtam, és látok.“
14 Mikor pedig Jézus a sarat csinálta, és felnyitotta a szemeit, szombat volt.
15 A farizeusok szintén megkérdezték, hogyan jött meg a látása? Ő pedig ezt mondta nekik: „Sarat tett a szemeimre, megmosakodtam, és látok.“
16 Mondták azért némelyek a farizeusok közül: „Ez az ember nincsen Istentől, mert nem tartja meg a szombatot.“
Mások ezt mondták: „Hogyan tehet bűnös ember ilyen jeleket?“ És meghasonlás támadt köztük.
17 Újra mondták a vaknak: „Te mit mondasz róla, hogy megnyitotta a szemeidet?“
Ő pedig mondta: „Hogy próféta.“
18 A zsidók pedig nem hitték róla, hogy vak volt, és megjött a látása, mígnem előhívták annak szüleit, akinek megjött a látása.
19 És megkérdezték őket, ezt mondva: „Ez a ti fiatok, akiről azt mondjátok, hogy vakon született? Mi módon lát hát most?“
19 És megkérdezték őket, ezt mondva: „Ez a ti fiatok, akiről azt mondjátok, hogy vakon született? Mi módon lát hát most?“
20 A szülei ezt felelték, és mondták nekik: „Tudjuk, hogy ez a mi fiunk, és hogy vakon született:
21 de miképpen lát most, nem tudjuk, vagy ki nyitotta meg a szemeit, mi nem tudjuk. Elég idős már, őt kérdezzétek, ő beszéljen magáról.“
22 Ezeket mondták az ő szülei, mivel féltek a zsidóktól, mert megegyeztek már a zsidók, hogy ha valaki Krisztusnak vallja őt, ki kell rekeszteni a gyülekezetből.
23 Ezért mondták a szülei, hogy elég idős, őt kérdezzétek.
21 de miképpen lát most, nem tudjuk, vagy ki nyitotta meg a szemeit, mi nem tudjuk. Elég idős már, őt kérdezzétek, ő beszéljen magáról.“
22 Ezeket mondták az ő szülei, mivel féltek a zsidóktól, mert megegyeztek már a zsidók, hogy ha valaki Krisztusnak vallja őt, ki kell rekeszteni a gyülekezetből.
23 Ezért mondták a szülei, hogy elég idős, őt kérdezzétek.
24 Másodszor is odahívták az embert, aki vak volt, és mondták neki: „Dicsőítsd az Istent: mi tudjuk, hogy ez az ember bűnös.“
25 Ő pedig így válaszolt: „Hogy bűnös-e, nem tudom: egyet tudok, hogy noha vak voltam, most látok.“
26 Ekkor újra megkérdezték tőle: „Mit csinált veled? Hogyan nyitotta meg a szemeidet?“
27 Ő így felelt: „Már mondtam nektek, és nem hallottátok meg: miért akarjátok újra hallani? Vagy ti is az ő tanítványai akartok lenni?“
28 Szidalmazták őt, és ezt mondták: „Te vagy az ő tanítványa, mi pedig Mózes tanítványai vagyunk.
29 Mi tudjuk, hogy Mózessel beszélt az Isten: erről pedig azt sem tudjuk, honnan való.“
29 Mi tudjuk, hogy Mózessel beszélt az Isten: erről pedig azt sem tudjuk, honnan való.“
30 Az az ember így válaszolt nekik: „Bizony az a csodálatos, hogy ti nem tudjátok honnan való, pedig az én szemeimet megnyitotta.
31 Pedig tudjuk, hogy az Isten nem hallgatja meg a bűnösöket, hanem ha valaki istenfélő, és az ő akaratát cselekszi, azt hallgatja meg.
32 Örök időktől fogva nem hallotta senki, hogy vakon szülöttnek szemeit valaki megnyitotta volna.
33 Ha ő nem Istentől volna, semmit sem tudott volna cselekedni.“
31 Pedig tudjuk, hogy az Isten nem hallgatja meg a bűnösöket, hanem ha valaki istenfélő, és az ő akaratát cselekszi, azt hallgatja meg.
32 Örök időktől fogva nem hallotta senki, hogy vakon szülöttnek szemeit valaki megnyitotta volna.
33 Ha ő nem Istentől volna, semmit sem tudott volna cselekedni.“
34 Ekkor ezt mondták neki: „Te mindenestől bűnben születtél, és te tanítasz minket?“ És kiközösítették őt.
A meggyógyított vak hite és a farizeusok vaksága
35 Meghallotta Jézus, hogy kiközösítették őt, és amikor találkozott vele, ezt mondta neki: „Hiszel-e az Isten Fiában?“
36 Az így válaszolt: „Ki az, Uram, hogy higgyek benne?“
37 Jézus pedig ezt mondta neki: „Láttad őt, és aki beszél veled, ő az.“
38 Erre azt mondta: „Hiszek, Uram.“ És imádta őt.
39 Jézus pedig azt mondta: „Ítélet végett jöttem én e világra, hogy akik nem látnak, lássanak, és akik látnak, vakok legyenek.“
40 Némely farizeus meghallotta ezt, akik vele voltak, és mondták neki: „Talán mi is vakok vagyunk?“
41 Jézus azt mondta nekik: „Ha vakok volnátok, nem volna bűnötök, ámde azt mondjátok, hogy látunk: ezért a ti bűnötök megmarad.“